Prezentációs eszközök és módszerek
Prezentációs eszközök és módszerek
A prezentáció latin eredetű szó jelentése: előadás, bemutató, bemutatás, beszéd, előterjesztés.Tehát prezentáció alatt vizuális segédeszköz felhasználásával történő információ átadására irányuló tevékenységet értünk.
Bemutatást készíthetünk, hogy csak a legismeretebb programokat emeljük ki: Microsoft Power Pointtal, Open Office Impresszel, Corel Presentation-val, Lotus Freelance Graphics-kal, Formula Graphics-kal.
A prezentáció használata önmagában nem előny. csak akkor segít, ha arra használjuk, amire való. Ki kell használni a lehetőségeit, a különböző tartalmak együttes alkalmazása (kép, hang, mozgókép) nagyon hasznosség és színesebbé teheti a kis előadásunkat. Jól használható bonyolult fogalmak bemutatására, melyeket esetenként csak egymás utáni ábrák segítségével lehet tökéletesen bemutatn. Mindez rugalmas, és könnyen a hallgatóság igényéhez alakítható. Persze mint mindennek, így a prezentációnak is lehetnek hátrányai, mint például, hogy könnyen lehet vele nagy mennyiségű információt átadni, melyet a hallgatóság viszont már nem képes követni, illetve rosszul szabályozható fényviszonyok esetén a vetítés vagy nem látszik, vagy elalszanak a hallgatók.
A prezentáció is csak a „technika ördöge” , így mindig készülni kell helyettesítő megoldással, ha esetleg valami váratlan adódna.
I. Eszközök
Oktatási szempontból két fő csoportra oszthatóak a prezentációs eszközök:
1. Elektromosságot nem igénylő eszközök
2. Elektromos eszközök
Elektromosságot nem igénylő eszközök:
Az oktatásban nem használatos prezentációs eszközök közé sorolhatjuk az alábbi dolgokat:
Háttérfal (Pop-Up display)
Információs pult (Expo Counter)
Roll-Up (kihúzható) állvány
Banner állvány Megállítótábla (A-board, outdoor board, info board)
Az oktatásban használható eszközök:
Hagyományos krétás táblaHátrányai: Korlátolt lehetőség a használatára. A krétapor piszkol és a belélegzése sem egészséges. Lassú a törlése és a száradásra is várni kell.
Előnyei: Olcsó a beszerzése és a fenntartása. Egyszerű a használata a diákok számára is.
Filctollal írható és letörölhető fehértáblák
Hátrányai: A filctoll hamar kiszárad, aminek pótlása költséges. Halványan fogó toll írása olvashatatlan lehet, és így senki nem figyel az írottakra.
Előny a krétás táblához képest: Gyorsabb, hatékonyabb törlés, mert nem kell megvárni a száradást és nem marad fent halványan semmi sem. Nincs krétapor és piszok, így nem maszatoljuk össze magunkat.
Elektromos eszközök:
Írásvetítők
Hátrányai: Bizonyos részek nagyon felmelegedhetnek és égési sérülést okozhatnak
Előnyei: Egyszerű a kezelése. Nagy képméret miatt nagy termekbe is használható. Szemkontaktus megmarad a közönséggel, így van kontroll. Fóliákat ismételhetjük, visszaléphetünk köztük. Egyéni fóliák is készíthetők, de vásárolhatunk és nyomtathatunk is.
Diavetítő
Hátrányai: Ha nincs elég sötét, akkor nem látható a kép. Sötétben lankad a hallgatóság figyelme, és sötét teremben nem lehet jegyzetelni se. Sokszor megakad a dia, esetleg átugrik diákat és észre sem vesszük. Nehézkes egyéni diákat létrehozni, inkább vásárolni lehet őket.
Előnyei: Könnyebb mozgatni mint az írásvetítőt.
Vetítőterem
Hátrányai: Költségesek a tévékészülékek beszerzése és fenntartása. Nem jól látható a kép, mert ha messze ülünk túl kicsi lesz a kép.
Nehézkes a videó elkészítése, mert kamerát is igényel. Nagyon be kell sötétíteni a terembe, ekkor lankad a figyelem.
Előnyei: Mozgókép lejátszása, amihez hang is mellékelhető.
Projektor
Hátrányai: Költséges a fenntartása, mert drága a szervizelése. Vetítőfelületet kell szolgáltatni úgy, hogy ne előgítsünk magunknak.
Előnyei: Mozgókép és interaktív előadás készíthető vele. Nagy a vetítő felület, és jó a képminőség is nagyon jó. Hang is mellékelhető az interaktív vetítés mellé.
Digitalizáló whiteboard tábla és különböző típusai
Leginkább egy whiteboard-hoz hasonlítanak, azzal a különbséggel, hogy a táblára felírt információk egy számítógép segítségével digitalizálhatók.
Hagyományos interaktív tábla
Egy projektorral megvilágítva a tábláról közvetlenül vezérelhetjük a számítógépünket.
Virtuális interaktív tábla
Falra szerelhető változat, aminek legfeljebb csak a magassága változtatható, illetve görgős változat.
Tantermi elektronikus tábla
A számítógép vezérlése közvetlenül a tábláról lehetséges. A számítógép képernyőjének tartalma egy projektor segítségével vetíthető. Egy vezeték nélküli elektromos ceruza helyettesíti az egeret, kezeli a kedvelt Windows alkalmazásokat, valamint a e-tábla szoftvert is.
Tanári aktív tábla
A kis méretű (A6) grafikai tábla segítségével a felhasználó saját számítógépénél. Így az előadó a prezentációkat előre is el tudja készíteni. Egyes típusokhoz tartozik egy átlátszó speciális fólia is, amellyel képeket másolhatunk közvetlenül a képernyőre.
Tanulói tábla
Az A5 méretű tanulói táblával mindazt el lehet végezni, mint az aktív táblán, de nem kell az aktív táblánál állni, hanem távolabbról is lehet. A tanulók a helyükön ülve dolgozhatnak, és a tanár engedélyezi, hogy ki írjon a táblára.
A „Cleverboard3” interaktív tábla
Egy kemény tartós felülettel rendelkezik. Nem kell hozzá projektor. Lehet rá ujjal is írni, és el is lehet menteni a tábla képernyőképét.
II. Módszerek
Képességek, és készségek
1. Kommunikációs készségek:
2. Improvizációs készség
3. Kreativitás
4. Kompetencia
Egy előadás, vagy bemutató során sok mindent elő tudunk készíteni, részben , vagy egészben, ám miután a szóbeli prezentáció leggyakrabban „élőben” történik, hasonlóképpen , mint a televíziós élő adásokban, váratlan helyzetekre, esetleg váratlan kérdésekre is fel kell készülnünk, improvizálnunk kell.
Az improvizációs készség , mint ahogy a nevében is szerepel, egy készség, s, mint ilyen, fejleszthető.
2.Kreativitás:
A kreativitás olyan tulajdonság, amelyet egészen kisgyermekkorban elkezdünk fejleszteni, leginkább a játék módszerével, és akár a legegyszerűbb eszközökkel ( mutogatás, képzelet, papír, ceruza) is. Ha egyszer ezzel a képességgel valamikor már rendelkeztünk, miért „nőjük el”, felejtjük el ezeket a képességeinket felnőttkorunkra?
A válasz nagyon egyszerű: a hétköznapokban látszólag kevés szükségünk van a kreativitásra. Sem a tanulás, képzés, sem pedig a napi munka ellátásához látszólag nem sok kreativitásra van szükségünk. Ha ehhez, még viszonylagos jóléttel is dicsekedhetünk, egyszerűen elfelejtünk „kitalálni”, másképp csinálni valamit. A legtöbb dolgot készen kapjuk, vesszük, vásároljuk, a napi önellátáshoz szükséges cselekvéssorainkat pedig megszokott, már jó pár éve kitalált, begyakorolt „panelekből” építjük fel.
Mit tehetünk , hogy ez ne így legyen? Gondoljunk vissza a gyermekkorunkra, a legkedvesebb játékainkra, és újra kezdjünk el játszani!
A kommunikációs kompetencia fejlesztése érdekében minél többet olvassunk, lehetőleg arról a témáról, amelyről a legtöbbet beszélünk, vagy előadunk, prezentáció keretében. Olvassunk szakmai lapokat, és tudományos lapokat, bármi legyen is a foglakozásunk. Legyen globális képünk a legújabb tudományos eredményekről, kutatásokról! Legyünk képesek összekapcsolni saját tevékenységünket a jelen, és a jövő tudományos, és napi életet érintő trendjeivel, eseményeivel, történéseivel.
-------------------------------------------------------------------------------
Mindezen bevezető után érdemes kihangsúlyozni, hogy rendkívül fontos, hogy már a prezentáció tervezésének megkezdése előtt jól megismerjük a hallgatóságunkat, hiszen a prezentációk során minél jobban ismerjük a hallgatóságot, annál jobban hozzájuk igazíthatjuk az anyagot. Nélkülözhetetlen a szemkontaktus, hiszen a figyelem és érdeklődés fenntartása az egyik legfőbb célunk.
Nyitóbeszédünknek világosnak és figyelemfelkeltőnek kell lennie. Egy-egy dia kevesebb, mint egy percig látható, ez elég idő, ahhoz, hogy a hallgatóság megeméssze az információt. Persze célszerű, hogy a prezentációnk során használjunk szemléltetőeszközt (például egy biológia órán a szív műanyag modellje) az érdeklődés és a figyelem fokozására.
Mindezek után fontos megismerkednünk a "csővezeték" fogalmával, hogy zajlik le egy prezentáció alatt.
A csővezeték alapelv feltételezi, hogy akadálymentes útvonal köt össze bennünket a közönséggel.
A csővezeték szemlélettel feltételezzük, hogy közönségünk mindent megért, amit a számára közvetítünk.
Valójában azonban Dr. Richard E. Mayer (Kaliforniai Egyetem pszichológia professzora) - aki a multimédia tanulást és a progblémamegoldást kutatja - szerinte, ha a közönségünknek multimédiás prezentációt tartunk, az előadás háromféle eredményhez vezethet: Nincs tanulás; Töredékes tanulás; illetve Értelmes tanulás. (Részletesebben Cliff Atkinson: Ne vetíts vázlatot! című könyvében, ahol is a hatásos prezentációról olvashatunk számos érdekes, és megdöbbentő tényeket, tanácsokat.)
Tehát módszertanilag nagyon fontos:
1. A téma pontos kijelölése, cím
2. A tartalom tematizálása, csoportosítás
3. Összefoglalás
4. Analógia
5. Emlékezeti hatás növelése grafikák, szimbólumok, piktogramok, színes megfogalmazások
6. Ismétlés, bevésés
Zárásképpen pedig összefoglalva az eddigieket azt mondhatjuk, hogy lényeges a prezentáció:
• Ideje
• Célja
• Helyszíne, környezet
• Célcsoportja
• Eszközei
• Módszerei
