Digitális videó, videófeldolgozás és online megosztás

Legnépszerűbb videolejátszók

A felmérés eredmény nagyjából tükrözi a nemzetközi felmérések eredményét. Ha az első három helyezett közül választunk, egészen biztos nem nyúlunk nagyon félre.

http://techline.hu/szubjektiv/20100328_az_olvaso_dontott_legjobb_videolejatszo_s.aspx

A szavazás eredménye az alábbi lett:

1. VLC Media Player

2. The KMPlayer

3. Media Player Classic

4. BS Player

5. GOM Player

6. Windows Media Player

7. MPlayer

8. WinAmp

9. Apple QuickTime 7

10. Adobe Media Player

11. JetAudio Basic

VLC Media Player

• ingyenes

• rengeteg formátum (MP3, OGG, WAV, AVI, MOV, DIVX, ASF, MP2, DVD, VCD, MPEG-1, MPEG-2, MPEG-3)

• ~20 MB

Videoszerkesztő szoftver

BB Flashback Express

http://techline.hu/kiprobaltuk/20100304_bbflashback.aspx

Képernyő-videózó szoftver Windowsra. Folyamatos felvételt készíthetünk tevékenységünkről, vagy akár csak az ablak egy részéről. A felvétel mellett hangokat is tudunk rögzíteni, így akár oktató videókat is készíthetünk. Az elkészült műveket avi vagy swf formátumban menthetjük. További lehetőség, hogy azonnal feltölthetjük a Youtube-ra vagy elküldhetjük e-mail-ben is (ezek beépített funkciók). További plusz lehetőséget nyújt, hogy webkamera képét is tudjuk rögzíteni és természetesen hozzá hangokat is. Az ingyenes verzióban sajnos nem lehet utólagosan szerkeszteni a felvételünket, de a megvásárolható változatban már arra is lehetőségünk van. Kezdők számára ugyan olyan hasznos lehet mint a profiknak.

Online videoszerkesztő

VideoToolbox.com

http://techline.hu/kiprobaltuk/20100420_online_video_editor.aspx

Igen, online videoszerkesztő szoftver. Rövid regisztráció után beléphetünk az oldalra, ahol azonnal találunk egy kis példavideót. Az összes alap funkciót el lehet végezni, mint vágás, összeillesztés, nézőképek készítése, jelenet kivágása, hang és felirat hozzáillesztése, vízjel beszúrása, vagy képméret kivágása. Egyszerű a használata. A művelet kiválasztása után néhány pillanat után meg is van az eredmény, melyet azonnal le is tölthetünk. A tárhely mérete 300 MB. Elég sok videoformátumot ismer: 3GP, AMV, FLV, AVI, ASF, M4V, MKV, MOV, MP4, MPEG, MPG, VOB és WMV.

Videokonvertáló

SGI’s Video Converter GUI

http://techline.hu/kiprobaltuk/20100103_sgi_videoconvert.aspx

Kezdőknek ajánlott videokonverter. A felülete szép grafikus elemeket tartalmaz, amit minimálisan változtathatni is tudjuk. Használata egyszerű. A konvertálni kívánt file-okat szépen sorban berakjuk a listába, beállítjuk, hogy mit is szeretnénk kapni a konvertálás végén. Vannak alapból beállított sablonok, de természetesen magunk is beállíthatjuk az apróbb részletekig a konvertálás beállításait. A videóinkhoz rakhatunk feliratokat is, vagy ha éppen a hangot akarjuk csak használni, akkor arra is van lehetőségünk. Külön-külön lehet beállítani a hang és a videó tulajdonságait. Elég kevés formátumba tud konvertálni, de a legelterjetebbek közte vannak (MP3,MP4, MPEG,AVI,WAV). Nagy előnye, hogy olyan videókat képes kezelni amiket javarészt a telefonok készítenek.

Videomegosztók

http://techline.hu/it_vilag/20090205_video_megosztas_film_letoltes_youtube.aspx

A legismertebb a youtube, de azt mindenki ismeri. Ezért is szóljunk néhány szót más videomegosztó oldalakról.

AniBoom.com – Inkább fiatalok körében elterjedt, főként mivel csak rajzfilmeket lehet találni rajta. Kategóriánként lehet keresni az oldalon.

Blinx.com – Amit nem találsz a youtube-com-on, azt keresd itt. Rengeteg témában találhatók itt videók.

Pandora.tv, ReelTime.com – Ezek főleg filmekkel kapcsolatos videók, trailerek, minisirizatok, bemutatók.

További cikkek:

Látványos kép- és videokereső, több platformra

http://www.cooliris.com/

Weblap:

http://people.inf.elte.hu/catti/okttech2/

Digitális fénykép, digitális fotófeldolgozás és fényképmegosztás

Digitális fénykép, digitális fotófeldolgozás
és fényképmegosztás
 

Alapfogalmak és  fényképkészítés

Digitális kép: a kép egyes pontjainak színét illetve világosságát egy-egy számjeggyel adjuk meg. A képen lévő információ egy hosszú számsorrá alakul.
Digitalizálás:
eredeti információ számjegyekké való alakítása.
Digitális kép előnyei: //
A kép adatait informatikai eszközökkel lehet://

  • manipulálni (módosítani): Gimp, PhotoShop, stb.
  • küldeni (komm. hálózaton): Email, Chat, stb.
  • adathordozón tárolni: memóriakártya, pendrive, stb.
  • papírképpé alakítani: nyomtatás fényképminőségben

A pixel (képpont) nem más, mint a "picture element", azaz a kép egy eleme. Ez alapján megfogalmazhatjuk, mit is jelent a felbontás. A felbontás nem más, mint a képet alkotó pixelek száma. Fontos továbbá a dpi (a nyomtatható képméret), mint szakkifejezés, hiszen feltehetnénk azt az igen fontos kérédést, egy adott képet mekkora méretben lehet kinyomtatni, hogy a minősége még megfelelő maradjon? Erre ad válszt tehát a dpi (dots per inch) - amit az inch-enként előforduló képpontok számával határozzuk meg. Például egy 800*1600-as képben 1 inch2-en (inch a négyzeten) 1.280.000 képpontot jelöl.

A színmélység:

A pixelek színét egy kettes számrendszerbeli szám írja le. Minél nagyobb számmal írjuk le, annál több szín megjelenítésére képes az adott pixel. A színmélység a pixel színét leíró számjegyek hosszúságára utal. Szabványos színmélységek: 1, 8, 16, 24 (32, 36, 42, 48)

Az RGB színrendszer: egy képpont a piros, kék és a zöld 256-féle árnyalatából áll össze.

Színcsatornák:

  • CMYK színrendszer: Cyan, Magenta, Yellow, Black. Minden szín 256 árnyalatot vehet fel. 32 biten tárolunk egy pixelt, vagy egy pixelnek 4.3 milliárd árnyalata lehet. Létezik a CMY színrendszer, fekete nélkül, ugyanis a fekete ezekből is kikeverhető, de nehezen.
  • HSB színrendszer: Hue (színárnyalat), Saturation (telítettség), Brightness (világosság). Az első (H) adat egy színkeréken határoz meg egy színt(fokban), a második (S) megadja a telítettséget és az utolsó (B) a világosságot százalékban(%).
  • Lab színrendszer: Lightness (világosság), 'a' és 'b' a zöld-bíbor, és a kék-sárga különbsége éretékeit adja meg. Színes televízió képátvitelhez dolgozták ki, Finomabb színkorrekciót tesz lehetővé.

Képformátumok: (legfontosabbakat kiemelve)
Ha egy pixel leírásához hosszú számsorra van szükség, akkor az egész képfájl nagy lesz. Tehát nagy tárolókapacitás szükséges. Mindehhez persze vannak különféle tömörítési eljárások (veszteséges és veszteségmentes tömörítés), melyek segítségével az eredeti képméret felére, de akár negyedére való csökkentés is elérhető.

JPEG: digitális fényképezőgépeknél leggyakrabban használt formátum. Akár 10-100-szor kisebb méret lehetséges.
TIFF: képek tárolásának legelterjettebb szabványos formátuma. A legtöbb utómunkaprogram támogatja. Magasabb kategóriájú fényképezőgépek használják.
RAW: a kép egy feldolgozás előtti állapota (mint egy előhívatlan negatív). Az összes feldolgozási műveletet az utómunkaprogramra marad, például: fehéregyensúly, gamma-korrekció, zajszűrés beállítása)

Fotográfiai alapfogalmak:

Záridő, rekesznyílás, fényerő, fényérték, látószög, mélységélesség, fényérzékenység, színhőmérséklet, és fehéregyensúly.

Objektívek (három fajtája létezik): Nagylátószögű objektívek, Alapobjektívek, Teleobjektívek

Lencsehibák:

Szférikus aberráció, Kóma, Asztigmatizmus, Képmező elhajlás, Torzítás, Kromatikus aberráció, Tükröződés.

Képalkotás:

Az automata mód: Ha képalkotésra ezt a módot használjuk, nem kell foglalkoznunk a képkészítés technikai részleteivel, teljes mértékben a témánkra koncentrálhatunk.

Hártányai:

  •   A beavatkozásra gyakran semmilyen lehetőség nincs
  • - Megnő a kép elkészítésének az ideje
  • - A téma színei és fényei megzavarhatják az automatikát
  • - A kép bemozdulásának veszélye
  • - Magas érzékenység miatt zajosodás
  • - Villanófény indokolatlan működtetése

A programautómatika mód: Szinte teljesen megegyezik a teljes automatikával, azonban itt a fotósnak van lehetősége a beállítások megvéáltoztatására. Expozíciókompenzáció, fénymérési mód, fehéregyensúly, érzékenység, vakuvezérlés, stb.
A manuális mód: Sok esetben nem elégíti ki a fotós elvárásait a fényképezőgép autómatikája, ilyenkor a mauális beállítás mnegoldhatja a problémát. Ez a mód adja a legnygaobb szabadságot a téma megörökítésében. A fénymérőre támaszkodva szabadon állíthatjuk a rekesz, és megvilágítási idő értékeket, felül is bírálhatjuk azt.

Két lehetőségünk van: Direkt és Indirekt.

Direkt fénymérés: beeső fény mérése

Indirekt fénymérés: visszavert fény mérése

Fénymérési módok:

Átlagoló fénymérés, Középresúlyozott fénymérés, Félspot fénymérés, Spotfénymérés, Mátrix fénymérés

Átlagoló mérés:

- ilyenkor a fényképezőgép a kép egészét figyeli és ez alapján adja meg a mért értéket.

- akkor van jó eredménye, ha a képen nincsenek nagy sötét-világos különbségek

Középresúlyozott fénymérés:

- a fény mérésénél a gép jobban figyelembe veszi a kép középső fényviszonyait, mint amik attól távolabb esnek

- akkor célszerű használni, amikor a témánk a képmező közepén van

Képérzékelők:

Formátumok (képérzékelő méretek)

CCD (Charge-coupled Device): töltés-csatolt eszköz

CMOS (Complementary Metal-Oxide Semiconductor

 

Utómunka és érdekességek

Ingyenes képszerkesztők

A techline.hu készített egy felmérést, hogy az olvasók szerint melyik a legjobb ingyenes képszerkesztő szoftver Windowsra. A rangsor megállapításában kizárólag Techline.hu olvasók vettek részt.
http://techline.hu/szubjektiv/20100425_kepszerkesztok.aspx

A szavazás eredménye az alábbi lett:

1. GIMP
2. Photofiltre
3. Paint .NET és Windows Paint
4. Egyéb
5. PhotoScape
6. Artweaver
7. Pixia
8. VCW VicMan's Photo Editor
9. Serif PhotoPlus 6

GIMP

A GIMP képszerkesztő programot bizonyára mindenki ismeri. Eléggé elterjedt. 43% szavazatot kapott. Néhány hibától eltekintve a legjobbnak mondható. Ide sorolnám azt, hogy nagyon lassan indul el, vagy az ablakkezelése nem tökéletes.

Photofiltre

A második helyezett 14%-kal a Photofiltre nevű program lett. Felülete így néz ki:

Media_httpwwwphotofil_tgddd

Ebben a programban rengeteg lehetőség nyílik a képek manipulálására. Szűrők, effektek és különféle bővítmények. Otthoni használatra ingyenes. Eszköztárában minden fontosabb rajzeszköz megtaláló, a szoftver mérete csekély. Van belőle magyar nyelvi verzió is.
http://www.ladyj.hu/

Ezen az oldalon magyar nyelvű leírás található az egész programról és használatáról. Illetve egy galéria, mely képek ezzel a szoftverrel lettek készítve.
http://www.ladyj.hu/galeria/galeria_01.html

Nekem első körben „enyhén” giccses élményt nyújtanak a képek, de lehet, hogy csak azért, mert az összeállítást egy hölgy készítette.
Szem átszínezése tutorial:
http://jeffagogo.com/?p=392

Paint

A Paint legújabb változata a Windows 7-re megjelenő Paint .NET. Bár nem fényképek utómunkáihoz a legjobb választás, de mégis nagyszerű dolgokat lehet vele készíteni. Persze csak, ha profi az illető.

Anaglif

Anaglif, 3D fotó, sztereo képek
http://www.varak3d.hu/html/onod.htm

Az anaglif olyan fénykép, melyet csak speciális szemüveggel lehet látni. A szemüveggel a képre tekintve olyan mintha egy 3 dimenziós képet látnánk. Anaglif kép készítésének lényege, hogy a fotót két különböző nézőpontból készítjük el, és azután a vörös és a kék (vagy zöld) árnyalataiban, a szükséges eltolással egymásra helyezzük őket. Amikor elkészül a két kép, akkor ezeket sztereo képnek nevezzük. 
http://www2c.airnet.ne.jp/kawa/photo2/10athens/103081Xe.html

A két kép között nincs sok különbség. Csupán néhány centi.
Az összepakolt anaglif kép:
http://www2c.airnet.ne.jp/kawa/anagly2/10athens_a/103081ae.html

Még több anaglif kép:
http://www2c.airnet.ne.jp/kawa/photo/ste-idxe.htm
http://www.panomundo.com/anaglyphs/

Sztereogram
A sztereogram vagy más néven „bandzsítós kép”. :)

További cikkek:

Művészi fotók
http://techline.hu/grafika_es_3d-paint_shop_pro/20070910_artsy.aspx

Fotomorph – látványos effektusok, ingyen
http://techline.hu/kiprobaltuk/20100413_fotomorph_effektus_letoltes_ingyen.aspx

Weblap:
http://people.inf.elte.hu/catti/okttech/

 

Fényképmegosztás

A következő rész fényképmegosztó weboldalakról, internetes szolgáltatásokról fog szólni. A fotómegosztás egyéb módjaira (közösségi oldalak, blogok) nem fogok kitérni.
1990-es évek elején jelentek meg az első ilyen oldalak, az elsők között volt a Webshots, SmugMug, Yahoo! Photos és Flickr. Ezek az oldalak általában a következő szolgáltatásokat nyújtják:

  • fényképek feltöltése
  • annak szabályozása, hogy kik nézhetik meg, kik tölthetik le őket
  • többféle nézet (slideshow, egyszerre sokat, különböző méretekben)
  • albumokba, vagy galériákba csoportosítás lehetősége
  • megjegyzések hozzáfűzése, annak szabályzása, hogy ezt ki teheti meg
  • kulcsszavak hozzáfűzése
  • világtérképen elhelyezés (geo-tagging)

Extra szolgáltatások lehetnek:

egyes telefonokról is fel lehet tölteni képeket: van, amelyik pl. automatikusan kiteszi a blogodra, vagy a fényképmegosztó oldaladra a képeket, amint elkészültek

néhány fényképezőgép is képes erre

néhány weboldal különlegessége, hogy kivetíti a fényképeidet híres épületekre speciális alkalmakkor egyes weboldalakon e-card-ot küldhetsz a képeidből

lehet papír fotóalbumokat, vagy fényképpel díszített ajándéktárgyakat rendelni (pénzért), amiket házhoz szállítanak

arcfelismerés: néhány példa megmutatása után a program felismeri az egyes személyeket a képeken, és eszerint taggeli őket

A wikipaedián a különböző oldalak részletes osztályozását találhatjuk meg. Ha valaki igazán alaposan szeretne tájékozódni, mielőtt fotómegosztó oldalt választ, az itt megteheti (http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_photo_sharing_websites).

Aki viszont bízik a többség véleményében, az elég, ha megnézi ennek a cikknek (http://www.usatoday.com/tech/products/services/2008-05-06-tech-flickr_N.htm) az alján található táblázatot: látogatottsága alapján legnépszerűbb a Flickr, és csak hajszálnyival van mögötte lemaradva a Picasa.

Prezentációs eszközök és módszerek

Prezentációs eszközök és módszerek

A prezentáció latin eredetű szó jelentése: előadás, bemutató, bemutatás, beszéd, előterjesztés.Tehát prezentáció alatt vizuális segédeszköz felhasználásával történő információ átadására irányuló tevékenységet értünk.
Bemutatást készíthetünk, hogy csak a legismeretebb programokat emeljük ki: Microsoft Power Pointtal, Open Office Impresszel, Corel Presentation-val, Lotus Freelance Graphics-kal, Formula Graphics-kal.

A prezentáció használata önmagában nem előny. csak akkor segít, ha arra használjuk, amire való. Ki kell használni a lehetőségeit, a különböző tartalmak együttes alkalmazása (kép, hang, mozgókép) nagyon hasznosség és színesebbé teheti a kis előadásunkat. Jól használható bonyolult fogalmak bemutatására, melyeket esetenként csak egymás utáni ábrák segítségével lehet tökéletesen bemutatn. Mindez rugalmas, és könnyen a hallgatóság igényéhez alakítható. Persze mint mindennek, így a prezentációnak is lehetnek hátrányai, mint például, hogy könnyen lehet vele nagy mennyiségű információt átadni, melyet a hallgatóság viszont már nem képes követni, illetve rosszul szabályozható fényviszonyok esetén a vetítés vagy nem látszik, vagy elalszanak a hallgatók.
A prezentáció is csak a  „technika ördöge” , így mindig készülni kell helyettesítő megoldással, ha esetleg valami váratlan adódna.

I. Eszközök

Oktatási szempontból két fő csoportra oszthatóak a prezentációs eszközök:

1. Elektromosságot nem igénylő eszközök

2. Elektromos eszközök

 

Elektromosságot nem igénylő eszközök:

Az oktatásban nem használatos prezentációs eszközök közé sorolhatjuk az alábbi dolgokat:

Háttérfal (Pop-Up display)
Információs pult (Expo Counter)
Roll-Up (kihúzható) állvány
Banner állvány
Megállítótábla (A-board, outdoor board, info board)

Az oktatásban használható eszközök:

Hagyományos krétás tábla

Hátrányai: Korlátolt lehetőség a használatára. A krétapor piszkol és a belélegzése sem egészséges. Lassú a törlése és a száradásra is várni kell. 

Előnyei: Olcsó a beszerzése és a fenntartása. Egyszerű a használata a diákok számára is.

 

 

Filctollal írható és letörölhető fehértáblák

Hátrányai: A filctoll hamar kiszárad, aminek pótlása költséges. Halványan fogó toll írása olvashatatlan lehet, és így senki nem figyel az írottakra.

Előny a krétás táblához képest: Gyorsabb, hatékonyabb törlés, mert nem kell megvárni a száradást és nem marad fent halványan semmi sem. Nincs krétapor és piszok, így nem maszatoljuk össze magunkat.


Elektromos eszközök:

Írásvetítők 

Hátrányai: Bizonyos részek nagyon felmelegedhetnek és égési sérülést okozhatnak

Előnyei: Egyszerű a kezelése. Nagy képméret miatt nagy termekbe is használható. Szemkontaktus megmarad a közönséggel, így van kontroll. Fóliákat ismételhetjük, visszaléphetünk köztük. Egyéni fóliák is készíthetők, de vásárolhatunk és nyomtathatunk is. 

 

Diavetítő 

Hátrányai: Ha nincs elég sötét, akkor nem látható a kép. Sötétben lankad a hallgatóság figyelme, és sötét teremben nem lehet jegyzetelni se. Sokszor megakad a dia, esetleg átugrik diákat és észre sem vesszük. Nehézkes egyéni diákat létrehozni, inkább vásárolni lehet őket.       

Előnyei: Könnyebb mozgatni mint az írásvetítőt. 

 

Vetítőterem

Hátrányai: Költségesek a tévékészülékek beszerzése és fenntartása. Nem jól látható a kép, mert ha messze ülünk túl kicsi lesz a kép.
Nehézkes a videó elkészítése, mert kamerát is igényel. Nagyon be kell sötétíteni a terembe, ekkor lankad a figyelem.

Előnyei: Mozgókép lejátszása, amihez hang is mellékelhető. 

 

Projektor 

Hátrányai: Költséges a fenntartása, mert drága a szervizelése. Vetítőfelületet kell szolgáltatni úgy, hogy ne előgítsünk magunknak.
Előnyei:  Mozgókép és interaktív előadás készíthető vele. Nagy a vetítő felület, és jó a képminőség is nagyon jó. Hang is mellékelhető az interaktív vetítés mellé.

 

Digitalizáló whiteboard tábla és különböző típusai

Leginkább egy whiteboard-hoz hasonlítanak, azzal a különbséggel, hogy a táblára felírt információk egy számítógép segítségével digitalizálhatók.
 

Hagyományos interaktív tábla
Egy projektorral megvilágítva a tábláról közvetlenül vezérelhetjük a számítógépünket.

Virtuális interaktív tábla
 Falra szerelhető változat, aminek legfeljebb csak a magassága változtatható, illetve görgős változat.

Tantermi elektronikus tábla

A számítógép vezérlése közvetlenül a tábláról lehetséges. A számítógép képernyőjének tartalma egy projektor segítségével vetíthető. Egy vezeték nélküli elektromos ceruza helyettesíti az egeret, kezeli a kedvelt Windows alkalmazásokat, valamint a e-tábla szoftvert is.

 Tanári aktív tábla

A kis méretű (A6) grafikai tábla segítségével a felhasználó saját számítógépénél. Így az előadó a prezentációkat előre is el tudja készíteni. Egyes típusokhoz tartozik egy átlátszó speciális fólia is, amellyel képeket másolhatunk közvetlenül a képernyőre.

Tanulói tábla

Az A5 méretű tanulói táblával mindazt el lehet végezni, mint az aktív táblán, de nem kell az aktív táblánál állni, hanem távolabbról is lehet. A tanulók a helyükön ülve dolgozhatnak, és a tanár engedélyezi, hogy ki írjon a táblára.

A „Cleverboard3” interaktív tábla

Egy kemény tartós felülettel rendelkezik. Nem kell hozzá projektor. Lehet rá ujjal is írni, és el is lehet menteni a tábla képernyőképét. 

 

 

II. Módszerek

Képességek, és készségek

1.    Kommunikációs készségek:
2.    Improvizációs készség
3.    Kreativitás
4.    Kompetencia

1.Improvizációs készség:
Egy előadás, vagy bemutató során sok mindent elő tudunk készíteni, részben , vagy egészben, ám miután a szóbeli prezentáció leggyakrabban „élőben” történik, hasonlóképpen , mint a televíziós élő adásokban, váratlan helyzetekre, esetleg váratlan kérdésekre is fel kell készülnünk, improvizálnunk kell.
Az improvizációs készség , mint ahogy a nevében is szerepel, egy készség, s, mint ilyen, fejleszthető.

2.Kreativitás:
A kreativitás olyan tulajdonság, amelyet egészen kisgyermekkorban elkezdünk fejleszteni, leginkább a játék módszerével, és akár a legegyszerűbb eszközökkel ( mutogatás, képzelet, papír, ceruza) is. Ha egyszer ezzel a képességgel valamikor már rendelkeztünk, miért „nőjük el”, felejtjük el ezeket a képességeinket felnőttkorunkra?
A válasz nagyon egyszerű: a hétköznapokban látszólag kevés szükségünk van a kreativitásra. Sem a tanulás, képzés, sem pedig a napi munka ellátásához látszólag nem sok kreativitásra van szükségünk. Ha ehhez, még viszonylagos jóléttel is dicsekedhetünk, egyszerűen elfelejtünk „kitalálni”, másképp csinálni valamit. A legtöbb dolgot készen kapjuk, vesszük, vásároljuk, a napi önellátáshoz szükséges cselekvéssorainkat  pedig megszokott, már jó pár éve kitalált, begyakorolt „panelekből” építjük fel.
Mit tehetünk , hogy ez ne így legyen? Gondoljunk vissza a gyermekkorunkra, a legkedvesebb játékainkra, és újra kezdjünk el játszani!

3.Kompetencia:
A kommunikációs kompetencia fejlesztése érdekében minél többet olvassunk, lehetőleg arról a témáról, amelyről a legtöbbet beszélünk, vagy előadunk, prezentáció keretében. Olvassunk szakmai lapokat, és tudományos lapokat, bármi legyen is a foglakozásunk. Legyen globális képünk a legújabb tudományos eredményekről, kutatásokról! Legyünk képesek összekapcsolni saját tevékenységünket a jelen, és a jövő tudományos, és napi életet érintő trendjeivel, eseményeivel, történéseivel.

-------------------------------------------------------------------------------

Mindezen bevezető után érdemes kihangsúlyozni, hogy rendkívül fontos, hogy már a prezentáció tervezésének megkezdése előtt jól megismerjük a hallgatóságunkat, hiszen a prezentációk során minél jobban ismerjük a hallgatóságot, annál jobban hozzájuk igazíthatjuk az anyagot. Nélkülözhetetlen a szemkontaktus, hiszen a figyelem és érdeklődés fenntartása az egyik legfőbb célunk.
Nyitóbeszédünknek világosnak és figyelemfelkeltőnek kell lennie. Egy-egy dia kevesebb, mint egy percig látható, ez elég idő, ahhoz, hogy a hallgatóság megeméssze az információt. Persze célszerű, hogy a prezentációnk során használjunk szemléltetőeszközt (például egy biológia órán a szív műanyag modellje) az érdeklődés és a figyelem fokozására.

Nagyon hasznos lehet, ha a „teljes történet lényegét egyetlen képbe sűrítjük”, hiszen  minden prezentációra igaz, hogy a hallgatóság nem jegyzi meg az összes látott és hallott információt, de képek segítségével az emlékezetünkbe véshetjük.Hiszen a vizuális benyomásokat az emberi agy 60.000-szer gyorsabban fogja fel, mint a szöveget.

Mindezek után fontos megismerkednünk a "csővezeték" fogalmával, hogy zajlik le egy prezentáció alatt.

 

A csővezeték alapelv feltételezi, hogy akadálymentes útvonal köt össze bennünket a közönséggel.

A csővezeték szemlélettel feltételezzük, hogy közönségünk mindent megért, amit a számára közvetítünk.

Valójában azonban Dr. Richard E. Mayer (Kaliforniai Egyetem pszichológia professzora) - aki a multimédia tanulást és a progblémamegoldást kutatja - szerinte, ha a közönségünknek multimédiás prezentációt tartunk, az előadás háromféle eredményhez vezethet: Nincs tanulás; Töredékes tanulás; illetve Értelmes tanulás. (Részletesebben Cliff Atkinson: Ne vetíts vázlatot! című könyvében, ahol is a hatásos prezentációról olvashatunk számos érdekes, és megdöbbentő tényeket, tanácsokat.)

Tehát módszertanilag nagyon fontos:
1.    A téma pontos kijelölése, cím
2.    A tartalom tematizálása, csoportosítás
3.    Összefoglalás
4.    Analógia
5.    Emlékezeti hatás növelése grafikák, szimbólumok, piktogramok, színes megfogalmazások
6.    Ismétlés, bevésés

A felsorolt módszerek mind-mind az eredményes kommunikációt hivatottak segíteni a prezentációs helyzetek során. Előadásunkat, vagy éppen írásos, vagy egy-egy weboldalon megjelenő prezentációnk „üzenetét”, vagyis fő tartalmi mondandóját mindig előre meg kell terveznünk, követhető, logikus formába kel rendeznünk! Ha ezt jól csináljuk, akkor mi vezetjük a hallgatóság figyelmét, nem pedig fordítva. Így pontosan azt az emlékezeti hatást érjük el, amit akartunk.

Zárásképpen pedig összefoglalva az eddigieket azt mondhatjuk, hogy lényeges a prezentáció:
•    Ideje
•    Célja
•    Helyszíne, környezet
•    Célcsoportja
•    Eszközei
•    Módszerei

Vagyis:  a prezentációra való felkészülés során döntsük el, kinek, hol, mekkora időkeretben, milyen céllal prezentálunk. A helyszín, és a célcsoport függvényében válasszuk ki a megfelelő eszközöket, és módszereket!

Vetítéstechnika és interaktív tábla

Mint mindennek, az interaktív táblának is számos előnye, illetve hátránya van.

Ezeket mind a tanár, mind a diákok szempontjából sorra vehetjük. Az oktató szempontjából kézenfekvő előny, hogy az elkészített oktatási anyag korlátlanul újra felhasználható. Ez sok időt takarít meg az órákon, mivel nem kell a magyarázó ábrákat, diagrammokat, stb. mindig újra és újra felrajzolni. A kész oktatási anyag tartalmazhat olyan rajzokat, amiket az oktató egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan lenne képes a táblára felrajzolni, így ezt nem kell kihagyni, vagy szintén időt lehet vele spórolni. A hallgató esetében fontos előny, hogy előadásokat színesebbé, élvezetesebbé, ezért emlékezetesebbé teheti, így megkönnyíti a felidézést, illetve a tanulást. Lehetőség nyílik bonyolult ábrák bemutatására úgy, hogy a megtanítani kívánt részegységet a teljes berendezés kontextusában ábrázoljuk. A prezentációs anyagot, vagy annak egy hallgatói változatát a tanulók haza vihetik, és saját számítógépükön korlátlan alkalommal megtekinthetik.

 

 A hátrányok között említhetjük, hogy gyakran előfordul, hogy az elkészült anyag már kezd elavulni, de annak frissítése, bővítése nem történik meg. Az oktató előadásában ugyan kitér a vetített anyag pontatlanságára, elavultságára, de ez általában a hallgatóság számára csupán egy pillanatnyi kitérő, amit kevesen jegyeznek meg, így a későbbi ismétlés, illetve felkészülés során a prezentációs anyagot veszik alapul. Ennek következtében az ismeretanyag hiányosan, vagy hibásan kerül elsajátításra. A multimédiás prezentációk során gyakran előforduló hiba a túlzottan gyors tempó. Mivel az oktatónak nem kell a táblára írnia vagy rajzolnia, a szükséges információ megjelenítési ideje csupán egy „kattintás”. Igen gyakran nem áll elegendő idő a hallgató számára a látottak megértésére, mivel az oktató már a következő diát vetíti. A megfelelő tempó kialakítása nehéz, sok gyakorlatot igénylő feladat. Az oktatónak folyamatosan kontaktusban kell lennie a hallgatókkal. Csak akkor szabad váltani a következő diára, ha a hallgatók már érzékelhető módon (figyelmük már nem a vetített anyagra összpontosul, befejezték a jegyzetelést, stb.) befejezték az előző dia megértését. A számítógépeken tárolt prezentációs anyagok hallgatók körében történő terjesztése szintén okozhat problémákat. Sok esetben megfigyelhető, hogy az oktató által használt prezentációs anyag közreadásának hallatán a hallgatók nem jegyzetelnek, mondván minden, amiről szó van elérhető számukra. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy maga a jegyzetelés a tanulási folyamat egy igen lényeges eleme. Az előadásanyag terjesztése tehát egyrészt gátolja a hallgató lényeg kiemelési készségének fejlődését, másrészt nehezebbé teszi a tanulást.

 

A digitális tábla alkalmazásának számos előnye lehet: egyénivé teszi a tanulási folyamatot, csökkenti a lemorzsolódást, javítja a nehézségekkel küzdő tanulók eredményeit, a tehetséges diákok számára pedig megkönnyíti és meggyorsítja a tanulást. Egy amerikai vizsgálati eredmény szerint az informatika révén a gyerekek jobban tanulnak, összetett folyamatokat sajátítanak el, a számítógép használók fogékonyabbak a matematikára és feladatmegoldó készségeik javulnak. A megváltozott tanár-diák viszony, a porosz stílus elavulása egyértelműen összeköthető a géphasználattal. Tanári vélemények szerint javul a kommunikációs képesség, komplex látásmód és kritikai szemlélet alakul ki, megerősödik az innovatív készség és a jövőérzékenység. Az interaktív multimédia rendszerek, - így a digitális táblák is - különösen alkalmasak arra, hogy a tudástartalmak közvetítése során olyan hatásrendszert hozzunk létre, amely kiválóan illeszkedik az emberi agy információ-felvevő és –rögzítő mechanizmusához. A kettős kódolás elmélet szerint a tanulási folyamat során eredményesebb és tartósabb a mentális reprezentáció, ha a közvetített tudástartalom verbális és képi kódolással egyaránt megjelenik.

 

A digitális táblának bár számos híve van a tanárok között, azért nem mindenki olyan lelkes, ha erről van szó. Rengeteg kifogás is van ellene, illetve különböző félelmek tartják távol tőle az egyes pedagógusokat. Például azt hozzák fel érvként, hogy a digitális táblával, illetve az IKT eszközökkel való tanulás azt a veszélyt rejti magában, hogy a médiális elemek felszíni jelenségei elvonják a figyelmet a tartalomról. Szerintük a tudásnak erőfeszítéssel kell felépülnie, amennyiben alapos elsajátítást és mélyebb megértést értünk ez alatt a fogalom alatt. Megállapítható, hogy az ellenzők is látják a multimédián alapuló oktatásban levő nagy lehetőségeket, csak félnek (sajnos valószínűleg jogosan) attól az emberi tulajdonságtól, hogy túlzásokba bocsátkozunk, félnek attól, hogy nemhogy nem növekedne az oktatás színvonala, hanem meg romlani is fog. Azt gondolják, hogy a mai fiatalság hajlamos lesz azt hinni, hogy neki már nem is kell úgy tanulnia, mint ahogy azt a szülei tették, hanem elég lesz a gép előtt klikkelgetni, és a tudás majd csak úgy, minden erőfeszítés nélkül a fejébe fog szállni. 

 

Filctollal írható és letörölhető fehértáblák

Hátrányai: A filctoll hamar kiszárad, aminek pótlása költséges. Halványan fogó toll írása olvashatatlan lehet, és így senki nem figyel az írottakra.

Előny a krétás táblához képest: Gyorsabb, hatékonyabb törlés, mert nem kell megvárni a száradást és nem marad fent halványan semmi sem. Nincs krétapor és piszok, így nem maszatoljuk össze magunkat. 

 

Írásvetítők 

Hátrányai: Bizonyos részek nagyon felmelegedhetnek és égési sérülést okozhatnak

Előnyei: Egyszerű a kezelése. Nagy képméret miatt nagy termekbe is használható. Szemkontaktus megmarad a közönséggel, így van kontroll. Fóliákat ismételhetjük, visszaléphetünk köztük. Egyéni fóliák is készíthetők, de vásárolhatunk és nyomtathatunk is. 

 

Diavetítő 

Hátrányai: Ha nincs elég sötét, akkor nem látható a kép. Sötétben lankad a hallgatóság figyelme, és sötét teremben nem lehet jegyzetelni se. Sokszor megakad a dia, esetleg átugrik diákat és észre sem vesszük. Nehézkes egyéni diákat létrehozni, inkább vásárolni lehet őket.       
Előnyei: Könnyebb mozgatni mint az írásvetítőt.

Vetítőterem
Hátrányai: Költségesek a tévékészülékek beszerzése és fenntartása. Nem jól látható a kép, mert ha messze ülünk túl kicsi lesz a kép.
Nehézkes a videó elkészítése, mert kamerát is igényel. Nagyon be kell sötétíteni a terembe, ekkor lankad a figyelem.

Előnyei: Mozgókép lejátszása, amihez hang is mellékelhető. 

 

Projektor 

Hátrányai: Költséges a fenntartása, mert drága a szervizelése. Vetítőfelületet kell szolgáltatni úgy, hogy ne előgítsünk magunknak.
Előnyei:  Mozgókép és interaktív előadás készíthető vele. Nagy a vetítő felület, és jó a képminőség is nagyon jó. Hang is mellékelhető az interaktív vetítés mellé.

Digitalizáló whiteboard tábla

 Leginkább egy whiteboard-hoz hasonlítanak, azzal a különbséggel, hogy a táblára felírt információk egy számítógép segítségével digitalizálhatók.
 

Hagyományos interaktív tábla
Egy projektorral megvilágítva a tábláról közvetlenül vezérelhetjük a számítógépünket.

Virtuális interaktív tábla
 Falra szerelhető változat, aminek legfeljebb csak a magassága változtatható, illetve görgős változat.

Tantermi elektronikus tábla

  A számítógép vezérlése közvetlenül a tábláról lehetséges. A számítógép képernyőjének tartalma egy projektor segítségével vetíthető. Egy vezeték nélküli elektromos ceruza helyettesíti az egeret, kezeli a kedvelt Windows alkalmazásokat, valamint a e-tábla szoftvert is.
 

Tanári aktív tábla

A kis méretű (A6) grafikai tábla segítségével a felhasználó saját számítógépénél. Így az előadó a prezentációkat előre is el tudja készíteni. Egyes típusokhoz tartozik egy átlátszó speciális fólia is, amellyel képeket másolhatunk közvetlenül a képernyőre.

Tanulói tábla

Az A5 méretű tanulói táblával mindazt el lehet végezni, mint az aktív táblán, de nem kell az aktív táblánál állni, hanem távolabbról is lehet. A tanulók a helyükön ülve dolgozhatnak, és a tanár engedélyezi, hogy ki írjon a táblára.

A „Cleverboard3” interaktív tábla

Egy kemény tartós felülettel rendelkezik. Nem kell hozzá projektor. Lehet rá ujjal is írni, és el is lehet menteni a tábla képernyőképét. 

Az interaktív tábla szinte bármely tantermi oktatási modellt hatékonyan támogathat. Az interaktív tábla lehetővé teszi, hogy a tanítási módszereket ötvözzük a legújabb informatikai és prezentációs technológiákkal.

A káros hatások elkerülése érdekében az új tematikák kidolgozása során elengedhetetlenül szükséges a tanulási folyamatok jellemzőinek és a multimédiás rendszerekben rejlő lehetőségek együttes figyelembevétele.

Click here to download:
vetitestechnika.ppt (1.26 MB)
(download)

 

 

Közösségi hálózatok

 

Mitől közösségi a közösségihálózat?

    Közösséginek nevezhetünk egy hálózatot, ha az azt használók interakcióra képesek egymással. Danah M. Boyd és Nicole B. Ellison 2007-ben publikált dolgozatában Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship címmel, amiben a következő három kritériummal határozzák meg a közösségi hálózatokat: lehetővé teszi az egyéneknek hogy

(1) publikus vagy félpublikus profiloldalt hozzanak létre egy behatárolt rendszerben

(2) összekösse azokkal a felhasználókkal, akikkel kapcsolatban vannak

(3) megnézhessék és áttekinthessék kapcsolataikat és mások kapcsolatait a rendszerben.

    A legkorábbi hálózati szolgáltatások tág értelemben véve közösségi szolgáltatások voltak. A 70-es évek végén terjedni kezdő Bulletin Borad Systemek (BBS), melyeket telefonvonalon vagy terminálprogrammal lehetett elérni, már lehetőséget biztosítottak felhasználók közti eszmecserére Message Boradokon, üzenőfalakon. Mondhatjuk tehát, ezek a rendszerek a közösségi hálózatok ősei. Ám sok olyan funkcióval nem rendelkeztek, ami a fenti szűkebb definíció szerint szükségesek ahhoz, hogy egy rendszer a mai értelemben véve közösségi hálózat legyen.

    A közösségi hálózatok ma elsősorban web-alapúak. Ugyanakkor léteznek nem webalapúak is. Legjobb példák erre az Instant Messaging (IM), azonnali üzenetküldő szolgáltatások, manapság kevés az olyan IM szolgáltatás, amit ne lehetne webes felületen elérni. A 90-es években nagy népszerűségnek örvendett az IRC (Internet Relay Chat), melyen a kommunikáció más alapon szerveződött, mint a mai IM szolgáltatásokon. Érdeklődés, tevékenység, foglalkozás, már létező ismeretségi viszony vagy közös közösség, illetve akármilyen elképzelhető alapon az emberek csatornákhoz csatlakoztak, és elsősorban ezeken a csatornákon beszélgettek. Később elterjedtek az olyan csatornák, amiken adott tartalmakat le is lehetett tölteni. Ezt ún. Botok tették lehetővé.

    Az ezredforduló után rohamosan terjedő IM rendszerek azonban személyes, egy-az-egyhez kapcsolatra épülnek, ahol a felhasználó kapcsolati listáján vannak azok az emberek, akikkel beszélgetést kezdeményezhet. Ezen a listán leginkább olyan emberek vannak, akiket ismer - hiszen maga vette fel oda -, míg az IRC-n szükségszerűen ismeretlenekkel is találkozott a felhasználó. Míg az IRC egyfajta információs-, illetve használati módszertől függően akár ismerkedő-központként működött, a mai IM szolgáltatásokra inkább illik a Facebook jelmondata: "a social utility that connects you with the people around you". A Boyd-Ellison tanulmány is azokkal a hálózatokkal foglalkozik, azokat tartja valódi közösségi hálózatoknak, melyek az emberek már meglévő kapcsolatai feltérképezésére, nem újak kezdeményezésére, tehát nem kapcsolatépítésre szolgálnak.

    A közösségi hálózatokon általában két féle kapcsolat jelenik meg . Egyik az egyének közötti, egy-az-egyhez kapcsolatok, ismerősi viszonyok, a másik a sok-az-egyhez kapcsolatok, közös érdeklődési kör, ízlés, klubok, van ahol hálózatoknak nevezik ezeket.

    A felhasználók profiloldalakat a szolgáltatástól függően bővíthetik, tölthetik fel adatokkal, és tehetik hozzáférhetővé. Vannak rendszerek, ahol a profiloldal tartalma teljesen kötött (ilyen pl. az iWiW, aHi5), vannak, ahol nagy mértékben átalakítható, testreszabható (ilyen a MySpace), és van, ahol a szolgáltatás által meghatározottan de egyedi tartalmakkal bővíthető (ilyen a Facebook). Abban is különböznek, hogy teljesen zárt-e a rendszer, vagy (a felhasználók választása alapján, vagy a szolgáltatás természetéből adódóan) kívülről is elérhetők a profiloldalak. A MySpace, melynek teljesen testreszabható, átalakítható profiloldalai felhasználói választás alapján kívülről is elérhetők, nagy népszerűségnek örvend főleg fiatalok és zenészek körében: amellett, hogy kommunikáció is folytatható rajta (üzenőfal), bárki számára elérhetők adott esetben a zenekar saját számai - így mint a zenekar weboldala használható.

    A profiloldal egy nagy érdeklődésre számot tartó része az, ahol a felhasználó ismerősei jelennek meg. Ehhez, akárcsak a profil más részeihez való hozzáférés, korlátozható. A MySpace-en, bár nem hivatalos módszerrel, elrejthető a barátok listája, a Facebookon pedig beállítható, hogy a csak az ismerősök, vagy az adott felhasználóval egy hálózatban levők láthassák a teljes profiloldalt és az ismerősöket. ALinkedIn-en, mely elsősorban üzleti kapcsolatépítő közösségi hálózat, meghatározható, hogy láthatóak legyenek-e a profiloldalon az ismerősök. 


Egy kis történelmi áttekintés

    1995-ben született a Classmates.com, amelynek segítségével megtalálhatták egymást az emberek. Célja az volt, hogy az régi óvoda és iskolatársak egymásra találhassanak. Az oldal azóta folyamatosan működik, jelenleg a harmadik leglátogatottabb közösségi hálózat az Egyesült Államokban.

    1996-ban a Harvardon és a MIT-n végzett egyetemisták hozták létre a PlanetAll közösségi hálózatot. Funkciói nagyjából a Classmates.com-mal egyeztek meg, azzal a különbséggel, hogy, a szolgáltatásnak utazástervező és -nyilvántartó funkciója is volt, és értesítést küldött, ha utazásaik során barátok keresztezték egymás útját. A másfélmillió felhasználóval rendelkező hálózatot 1998-ban vette meg az Amazon, majd néhány funkcióját beépítve saját közösségi szolgáltatásai közé, sokak bánatára 2000-ben bezárta.

    1997-ben indult el a SixDegrees.com közösségi hálózat, mely a "kicsi a világ" koncepcióra épült. A ma dívó közösségi hálózatoktól kissé eltérő, a "kapcsolatok hálózata" modell alapján. A "barátom barátja lehet hogy a barátom" elv mellett ez azt is jelentette, hogy a felhasználók érdeklődési körük alapján is csoportokat alkottak. A személyes üzenetküldés mellett lehetséges volt faliújságokra írni. Az oldal 1 millió felhasználó és 4 év után zárt be. Több oka is lehetett ennek: ekkoriban még jóval kevesebben interneteztek, így nem volt magától értődő, hogy az ismeretségek online művelése is egy alternatíva. Ezért és emellett nem nyújtott sok szolgáltatást az oldal a regisztráció után, ezért felhasználói elmaradoztak, így üzletileg nem vált jövedelmezővé, s ez vezetett 2000. december 30-ai bezárásához.

    A következő években több közösségi szolgáltatás is indult , a legtöbb ezek közül, más célt szolgáló oldalak voltak, és közösségiesítették. Néhány közülük támogatta az egyirányú kapcsolatokat is - ami például a LiveJournal (1999) blogszolgáltatás esetében olvasási, s nem ismeretségi viszonyt jelentett. Más szolgáltatások, mint az AsianAvenue (1997), a BlackPlanet (1999), illetve a MiGente (2000), melyek rendre az ázsiai, az afroamerikai illetve a latin-amerikai közönséget célozták meg, lehetővé tették, hogy felhasználói személyes, ismerkedős és szakmai profilt is létrehozzanak. 2000-ben indult még a koreai Cyworld és a svéd LunarStorm (melynek elődje a már 1996-ban működő StajlPlejs volt). 

    2001-ben indult az első 2.0-ásnak kikiáltott, újgenerációs közösségi oldal, a Ryze.com üzleti közösségi hálózat, mely a növekedés és a fejlődés (rise) jegyében egy karrierépítést és üzleti kapcsolatok építését támogató oldal. Bár indulását nagy médiafigyelem kísérte, létrejötte óta összesen negyedmillió felhasználó regisztrált az oldalra. A szolgáltatást alapítója, Adrian Scott saját san franciscoi baráti és üzleti körében kezdte el terjeszteni, azok között, akik később szintén kivették a részüket közösségi hálózatok fejlesztéséből. Ilyen például bár 50 millió regisztrált felhasználóval bíró, mégis az internet történetének egyik legnagyobb csalódásaként számon tartott Friendster (2002). A szolgáltatás ugyanis, melyet 2003-ban még a Google is meg akart vásárolni 30 millió dollárért, jelenleg akkori értékének (melyet 57 millió dollárra tettek) alig egyhuszadát éri. Az elmaradozó felhasználók vezettek a visszafejlődéshez, mely a technológiailag rosszul felépített rendszernek (ami nem bírta el az oldalra zúdúló tömeget az indulást követő hónapokban), a felhasználói igények nem megfelelő kiszolgálásának és az ebből kitörni próbáló felhasználók korlátozásának következménye lett. A Ryze-hoz hasonló üzleti hálózat még a LinkedIn (2003). A LinkedIn sikersztorinak számít, felhasználóinak száma az elmúlt egy évben megötszöröződött. A Tribe.net is 2003-ban indult, leginkább a körülötte, illetve az üzemeltető és a menedzsment között zajló viták révén vált ismertté, felhasználóinak száma valahol 500 ezer felett van.

    2003-ban hozta létre Tom Anderson többedmagával a MySpace-t, s onnan is tudjuk, hogy az oldal mára már a 230 milliomodik felhasználón is túl van, hogy Tomnak minden MySpace felhasználó ismerőse - így a világ legnagyobb virtuális baráti körével bír. Az ingyenes szolgáltatás mindent magába foglal: blog, kép-, zene-, videómegosztás, nem sokkal indulása után chat szolgáltatással bővült. Bár eredetileg nem zenekaroknak készült, népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy a Friendsterből kitiltott nem valódi személyt reprezentáló felhasználók, főleg indie-rock zenekarok tömegesen kezdtek regisztrálni az oldalon, és vitték magukkal a rajongóikat is. 2004-ben a fiatalabb tizenévesek kedvencévé vált az oldal, többek között azért, mert az akár teljesen nyilvános profiloldal nagy mértékben testreszabható, így személyes honlapként működő közösségi oldalként használható. A MySpace-t 2005-ben 580 millió dollárért vette meg a News Corporation. Mára szinte minden zenésznek van MySpace profilja. Az oldalon naponta több százezer új felhasználó regisztrál, forgalma indulása óta folyamatosan növekszik. De nem annyira, mint a 2004-ben startolt Facebooknak.

    Ez a hálózat először csak egyetemek, később gimnáziumi hallgatók számára volt elérhető. 2006 óta pedig bárki regisztrálhat. Felhasználóinak száma 2008 elején már meghaladta a 70 milliót. A 2006 során milliárd dolláros ajánlatokkal bombázott oldal 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvények 1,6%-áért 246 millió dollárt fizetett ki, főleg az Amerikán kívüli hirdetési lehetőségek miatt. Az összegből nem lehet ugyan következtetni a a Facebook teljes értékére, ami így 15 milliárd dollár lenne, bár érdekes módon ennél jóval nagyobb összegű becslések is napvilágot láttak.

    A Facebook sok szolgáltatást kínál. A kellemesen gyors fotómegosztó mellett népszerűségét többek között a 2006-ban bevezetett News Feednek köszönheti, mellyel nyomon követhetjük, mi történik a baráti körünkben. Tréfásan meg szokták jegyezni, hogy az embernek benyomása sincs, mennyi minden izgalmas történik az ismerőseivel nap mint nap, amíg nem regisztrál a Facebookra. 2007 májusában jelent meg a Facebook API, a másik nagy fegyvertény, amely segítségével bárki minialkalmazásokat fejleszthet az oldalra, melyek mindenki számára elérhetőek. A több ezer minialkalmazással órákat lehet szórakozva, haszontalanul eltölteni.

    Nem a Facebook az egyetlen, amely programozói interfészt készített, hogy így vonja be felhasználóit az oldal még sikeresebbé tételébe. 2007 végén jelent meg a Bebo API-ja, mely a Facebook API-ját is támogatja, és a elkészültekor a Google által kidolgozott OpenSocial platformot is támogatni fogja. Az OpenSocial Lényege, hogy a támogatását megvalósító rendszerek képesek lesznek egymás között kommunikálni, így felgöngyölítve a hosszú farkat, a szolgáltatások szerint kisebb-nagyobb szigeteken élő profilok számára könnyűvé válhat az átkelés - felhasználóik számára a publikált információik egyesítése. Az OpenSocial tehát még csak fejlesztési fázisban van, sok kritika is érte, ugyanakkor erős támogatói vannak és a nagy igény van rá mind elméletileg, mind gyakorlatilag. Támogatói között olyan nevek tűnnek föl, mint maga a MySpace, az Oracle, a Xing, a LinkedIn, az orkut és a hi5. Az OpenSocial a Facebook API nagy riválisa, nem csoda, hogy nem sokkal az OpenSocial bejelentése után a Facebook is lehetővé tette, hogy más oldalak is felhasználják az API-ját.

    A videomegosztó szolgáltatások népszerűségének fejlődése lassan azzal fenyeget, hogy a sok mozgóképletöltés miatt teljesen "bedugul az internet". Ezek az oldalak a web 2.0 zászlóshajói. Az Index.hu - bár nemreprezentatív - felméréséből is kiderült, a videómegosztó szolgáltatásokat Magyarországon is nagyon sokan használják -több ilyen magyar oldal is van. Népszerűségükről sokat lehetne írni, gondolkodni - most csak pár szóban összefoglalva: szórakoztatnak, informálnak, megőriznek, terjesztenek, akárhol megjelenhetnek (bármilyen weboldalba beilleszthetők): elérnek és bevonnak. A videómegosztó oldalak többsége maga is közösségi hálózati szolgáltatás. Ahol felhasználók vannak, ott felhasználók között kapcsolatok is vannak - sőt, jönnek létre -, s az ebben rejlő lehetőségek mára a legkülönfélébb webes szolgáltatásokban jelennek meg. A közösségi videómegosztás nagyjai a Youtube (ki hinné, hogy 2005-ben jött csak létre), a DailyMotion (szintén 2005-ös), és a jóval kevésbé elterjedt, de már 2004-ben is működő Vimeo. Több közösségi hálózat rendelkezik saját videómegosztó alkalmazással is, például a Facebook és a MySpace is, ám ezekneknagy (és győztes) riválisai a fenti óriások bárhova beilleszthető lejátszói.

    Míg a szigorúan vett közösségi hálózatok népszerűsége az utóbbi időben stagnál, a világ legnagyobb videómegosztó hálózata, a Youtube iránti érdeklődés folyamatosan növekszik.

    A magyar oldalak elérési adatai (amellett, hogy láthatólag egy technikai malőr következtében a mérésbe hibák csúsztak) nagy meglepetést nem mutatnak. A két nagy népszerűségű magyar oldal nem nagy különbséggel követi egymást (a myVIP két domainjét összeadva). A baratikor.com az iWiW látogatottságának 15-20%-ával bír. A mutasd.be, az alternatív magyar web 2.0-ás oldal látogatottsága (feltehetőleg meghívásos rendszer miatti lassú terjedés okán is) elenyésző.

    Az magyar WiW 2002-ben indult, majd 2005-ben az új tulajdonossal iWiW-re változott a neve, s a sok új funkció egyikeként megjelent az e-mail értesítés üzenetekről, bejelölésekről, melynek hatására aktivizálódtak a régi, s soha nem látott sebességgel regisztráltak az új felhasználók. Hamar ki is futott az oldal a szerverei teljesítményéből, ami miatt korlátozták a felhasználók által küldhető, a regisztrációra egyedüli módot jelentő meghívók számát. 2006-ban a Magyar Telekom felvásárolta az iWiW-et egymilliárd forintért. A szolgáltatás megbízhatatlansága és a fejlesztések lassú üteme (illetve rossz iránya) a 2007-es facebook-lázban telt évben közszájon forgott. Csak az év végén indult az oldalon a klub-rendszer, mely a felhasználók közösségekbe való szerveződését tette lehetővé - valódi közösségi oldallá formálva az iWiW-et, de a közösség egy részének elvárásaitól még így is igen messze van.

    A 2006-ban indult myVIP nem sokkal indulása után már lehetővé tette közösségek (klubok) létrehozását, és több tekintetben is igyekezett ráígérni az iWiW-re, például felhasználói korlátlan számú meghívót küldhetnek, akárhány képet és videót tölthetnek fel. Bár az oldal felhasználóinak száma 22 hónap alatt elérte a 2 milliót, az iWiW-en tapasztalhatónál gyakoribbak az elhagyott, csak pár ismerőssel rendelkező profilok. A baratikor.com 2004-ben indult Lettországban, 2006 óta elérhető magyarul is és még 25 nyelven. Ebből adódóan kisebb hangsúlyt fektet a magyar piacra, szolgáltatásai azonban a Facebook "alapszolgáltatásaival" vetekszenek. A mutasd.be, egy igazán 2.0-ás koncepcióval próbálkozott: érdekesebb, izgalmasabb, és talán hitelesebb is, ha az embert nem saját maga, hanem a barátai mutatják be. A 2007-ben indult, 3 fiatal által kitalált és megvalósított szolgáltatás egyelőre szűk körben terjedt csak el. 

 

Közösségi hálózatok ccsoportmunkára, megosztáson alapuló tanulásra  

 

    Felmerül a kérdés, hogy a közösségi oldalak az ismerős gyűjtésen és idegenekkel való ismerkedésen kívül még mire használhatóak. Mint azt láttuk a legtöbb közösségi oldal számos funkcióval bír, így alkalmasak például munkakeresésre is. Az IWIW egyik népszerű alkalmazása az apróhirdetés, amin még városra lebontva is keresgélhetünk a hirdetések között. Így könnyebb a lakóhelyünknek megfelelő állások között válogatni. A közösségi oldalakat természetesen a munkáltatók is kihasználják, így gyakran bevett szokás, hogy a leendő munkavállaló profilját "lecsekkolják" pl. a Facebook-on. Ezért érdemes odafigyelnünk, hogy mit is tartalmaz a profilunk, hogy ne ezen múljon egy munka.

    Fontos kérdés még, hogy a közösségi oldalak mire használhatók az oktatásban, tanulási folyamat során. Alapvető funkciójuk ugye a kapcsolat létrehozás és tartás. Létrehozhatók természetesen szakmai kapcsolatok is. A legtöbb közösségi oldal már rendelkezik azzal a funkcióval, hogy csoportokat, közösségeket lehet létrehozni egy adott kör számára. Könnyen belátható, hogy a tanulásban ez mekkora előnyt jelenthet egy adott témán együtt dolgozó diákok számára, hiszen mindenki azonnal látja, ha valaki hozzászól a témához. És a tanár is könnyen nyomon követheti a folyamatban lévő munkát. Természetesen lehetne negatívumokat is felsorakoztatni a személyes beszélgetéssel összehasonlítva, de ha például nemzetközi munkáról van szó, akkor egyértelmű az online kapcsolat fölénye.

    Ha a twitter-t is közösségi hálózatok közé soroljuk (szigorú értelembe véve nem az), akkor használható téma követésre és keresésre is. Mégpedig úgy, hogy megfelelő embereket, oldalakat választunk követésre, így az általunk érdekesnek vélt témában kapunk időről időre friss információkat.

    Ezekkel a funkciókkal mi is a tanulási folyamat alatt ismerkedtünk meg, hiszen a félév során folyamatosan használtuk a Facebook, a Twitter és a Google különböző alkalmazásait. 

 

Elektronikus tanulói környezetek - Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)

 

 

Mik is azok az elektronikus tanulói környezetek?

    A virtuális tanulási környezetek (Virtual Learning Environments – VLE) lehetőséget biztosítanak a diákok a tanárok, az egész iskola számára, hogy megszervezzék a tanulási folyamatot. A VLE általában alkalmas arra, hogy a tanárok az iskola más tanáraival, a tanárok a diákokkal, a diákok a diákokkal, az iskola a szülőkkel tartson kapcsolatot a személyes találkozások közötti időszakban is. A virtuális tanulási környezetek mindegyike kínál kommunikációs és kollaborációs eszközöket, azaz különbözõ szinten és mértékben, de lehetõvé teszi, hogy a közösségen belül kisebb (tanulói) közösségeket szervezzenek, és azok társas tevékenységeket folytassanak (többnyire egy-egy feladathoz kapcsolódva) akkor is, ha éppen nincsenek egy időben egy helyen. Ez az eszköz kiválóan alkalmas arra, hogy hazai vagy nemzetközi diák- vagy tanári csoportok együttműködését szolgálja. A gyakorlat azt mutatja, hogy a diákok a számítógép,segítségével akkor is szívesen foglalkoznak egy-egy feladattal, ha osztálytársaikkal kell dolgozniuk. Szabadidejükben, otthon több idõt fordítanak a munkára, mint hagyományos körülmények között, a füzet és a tankönyv társaságában.

    Ez a fajta tanulásszervezés eleinte sokkal több munkát és személyes figyelmet igényel, mint a tankönyv menetének megfelelő mechanikus haladás, a feleltetés és a dolgozatok hagyományos, a teljes közösségre érvényes rendje. A tanulási folyamat személyesebbé tételét, az egyes tanulók fejlõdésének nyomon követését, a tanulási folyamat idejének és terének kitágítását, illetve a kommunikációs lehetőségek kiszélesítését támogatják a közoktatásban Magyarországon ma még jórészt ismeretlen digitális keretrendszerek.

    A számítógépet már sok helyen alkalmazzák az informatika oktatásán kívül más tantárgyakban is, különösen a természettudományok és a nyelvek esetében. A Sulinet Digitális Tudásbázis, valamint az oktatási kormányzat egyéb erõfeszítései felgyorsították ezt a folyamatot. A számítógép kiszabadult az informatikai laboratóriumokból, a középiskolák elsöprõ többsége rendelkezik digitális zsúrkocsival, s egyre több teremben helyeznek el stabil gépeket is. Szaporodik a széles sávú kapcsolatok száma, és egyre több tanár végez valamilyen tanfolyamot, amely nem csak a technikai alapokat adja meg, hanem segíti õt abban, hogy értelmesen, hasznosan alkalmazza ezeket az eszközöket a felkészülés, a tanórai munka és a diákok iskolán kívüli munkáltatása során is.

    Külföldön az iskolák általában maguk választanak és vásárolnak tanulást segítõ keretrendszert, amelyet aztán az iskolán belül működtetnek. Ez a keretrendszer legtöbbször összekapcsolódik valamilyen tartalomszolgáltatással. Az egyes keretrendszerek elnevezése attól függ, hogy a felsorolt lehetõségek közül melyeket kínálják, illetve melyek a leghangsúlyosabbak. Tisztán szinte egyik sem létezik, hiszen a rendszer iránti érdeklõdést növelendõ igyekeznek a szolgáltatások számát és minõségét emelni.

    A virtuális tanulási környezet tehát összefoglaló elnevezés, gyakorlatilag az alábbi bűvszavak bármelyikére szokás használni:

– MLE: Managed Learning Environment – Irányított tanulási környezet;

– LMS: Learning Management System – Tanulásszervezési keretrendszer;

– MLS: Managed Learning System – Tanulásszervezési keretrendszer;

– LCMS: Learning Content Management System – Tananyagkezelõ keretrendszer;

– CMS: Course Management System – Kurzusszervezési keretrendszer.

    Magyarországon is elérhető eszközök közül, talán a legismertebb a Sulinet Digitális Tudásbázis (www.sulinet.hu/sdt) – tananyagkezelõ keretrendszer –,leginkább LCMS, és nem kollaboratív tanulási környezet. Elsődleges célja az elektronikus tananyagok kezelése, de a tanárok és a diákok számára több kollaboratív eszközt is nyújt. A Class Server a legelterjedtebb, de nagyon új tanulásmenedzsment rendszer Magyarországon. Képes a tanulási utak egyéni és csoportos kijelölésére, a feladatok kiosztására, beszedésére, értékelésére és kommentálására, a határidõk nyilvántartására, a szülők tájékoztatására. BSCW (bscw.gmd.de) német fejlesztésű szoftver, magyar nyelvű változata is van, és kitűnõ lehetõséget nyújt arra, hogy a közös munka eredményeit mappákba rendezzük, a dokumentumokhoz megjegyzéseket fűzzünk, háttéranyagokat tároljunk a rendszerben, és a csoporttagok (a tanár is) nyomon követhessék a munkát. A BSCW használható a központi szerveren, de letölthetõ és telepíthetõ a helyi hálózatba is. A FLE3 (http://fle3.uiah.fi) EU/finn fejlesztésű kollaboratív szoftver különösen alkalmas általános iskolások számára, de a középiskolások is kedvelik. Az ezen belül zajló munka ún. kurzusokban történik, melyekben maximálisan 40 felhasználó dolgozhat együtt. A felhasználókat (diákok) a tanár hívja meg a rendszerbe, amely így zártkörű. A platformnak három fõ része van: a Kuckó, a Tudásfa és az Ötletház.

    Az informatikai eszközök, ezen belül a tanulási keretrendszerek alkalmazása a közoktatásra váró közeli változások közül a legjelentõsebb. Forradalmasító elõretörésük lelassítható, terjedésük sebességét megtörheti az aktív és a passzív ellenállás, de térnyerésük, jövõbeni szerepük óriási megnövekedése nem kétséges.

 

Sulinet Digitális Tudásbázis

 

    A "sulinet" szó hallatán sok mindenre asszociálhatunk. A legtöbb embernek talán a sulinet kedvezményes számítógép vásárlási programja juthat eszébe. Valójában ez a kifejezés egyrészt egy olyan szervezetet jelöl, melynek fő célja e-tananyag fejlesztés (Sulinet eTanulás Módszertani és Kompetencia Központ), másrészt pedig az ez által a szervezet által fejlesztett weboldalt is, ahol ezek a tananyagok megtalálhatók (Sulinet e-Tananyag Portál, sulinet.hu, Sulinet Digitális Tudásbázis).

Ki áll a sulinet mögött?

    Az EDUCATIO Társadalmi SzolgáltatóNonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot - 2009. június 30-ig a Közhasznú Társaság - a felsőoktatási felvételi rendszer fejlesztése és üzemeltetése, a felsőoktatási felvételi eljárás lebonyolítása és a felsőoktatási felvételihez kapcsolódó tájékoztatási feladatok ellátása céljából alapította az Oktatási Minisztérium 2000-ben. A tárca döntésének eredményeképpen - a Minisztériummal kötött közhasznú szerződés módosításai alapján - a Társaság feladatai az Országos Felsőoktatási Információs Központ működtetése mellett 2001-ben kibővültek a SuliNET Programiroda és a győri Közoktatási Információs Iroda, 2002-ben a Hallgatói Információs Központ, 2003-tól a Diákigazolvány Ügyfélszolgálat működtetésével. 2007-ben a Diák-Bónusz Kht. és a "suliNova" Kht. beolvadással egyesült a Társasággal. Az átalakulás után a szervezet projekt-alapú működési modellre tért át, így az egyesült cégek korábban végzett feladatai mostantól az új szervezet programjaiként, illetve projektjeiként élnek tovább.

    A Társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és a felsőoktatás tartalmi, módszertani és nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak lebonyolítása, a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja, valamint az oktatási esélyegyenlőség megteremtése.

A sulinet program célja és tevékenységei

    Az eSulinet Központ célja tehát egyrészt a közoktatás, szakképzés, a felsőoktatás és a közművelődés célterületein az IKT kompetencia fejlesztése, másrészt az eLearning/eTanulás módszertani kultúrájának, szolgáltatás rendszerének, digitális taneszközeinek, a kulturális közvagyon digitalizációja, a szabványosítási törekvések, a minőségbiztosítás, valamint a központi és az intézményi infrastruktúra fejlesztése és elterjesztése.

    A cél elérése érdekében pedagógusképzési, továbbképzési programokat alapítanak és indítanak. A tartalommenedzsment és tanulásmenedzsment rendszerek összekapcsolásával komplex eTanulás rendszert, módszertani help-desk-et, mentorálási rendszert, szakanyagokat és digitális taneszközöket fejlesztenek.

    A Sulinet Digitális Tudásbázis tartalom-menedzsment rendszer és digitális taneszköz adatbázis az egyik fő eleme a fejlesztésnek. A 2006/2007-es tanévben a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül nagymértékben bővült az SDT taneszköz tára, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő hét évben is továbbfejlesztenek.

    Jelenleg az SDT több, mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi digitális tartalmat és összességében több, mint 1 000 000 db önállóan is felhasználható és gyűjteménybe foglalt tananyagelemet tartalmaz. A tartalom mellett az SDT új funkciókkal, és eLearning-eTanulás szolgáltatásokkal is bővült, amelyek jobban segítik a rendszer felhasználását. Ezt támogatja az SDT kézikönyv is, amely részletesen ismerteti a rendszer működését. 

A sulinet bemutatása

Az izgalmas elméleti előadás végén egy kis gyakorlati alkalmazás képpen bemutattuk a sulinetet. A bemutató különlegessége hogy egy-két nappal előtte a sulinet honlapja ( sdt.sulinet.hu ) hatalmas változáson esett keresztül. A bemutató során a következő témákat érintettük:

1. tanár/diák

opció, igazából nem jelent semmit

2. regisztráció

Regisztrálás nélkül csak a tananyagok és tantervek érhetők el, regisztráció után a munkacsoportok és fórumok is amik viszont még alig használhatók.

3. Tananyagok, tantervek

Nagyon sok van fenn, de nincs következetes rendszer. Fel kell fedezni.

4. Munkacsoportok, fórumok

Egyelőre nagyon gyerekcipőben járnak, régebben pedig érdekfeszítő anyázás ment rajtuk.

5. Keresés

Több szempont szerint lehet, érdemes kipróbálni.

6. Offline használat

Minden lementhető, és van az sdt player aminek csak annyi a baja hogy csak sdt-s videókat tud lejátszani.

A gyakorlati bemutató után néhány feladaton keresztül ismerkedhetett tovább a hallgatóság a sulinettel:

Feladatok:

1. Informatika órát kéne tartani az információrögzítés módjairól. Nektek erről a témáról már fogalmatok sincs, nézzetek utána!

2. Szeretnétek néhány képet mutatni az emberi szívről. és ha lehet valamilyen videót vagy animációt is. Keressetek néhányat!

3. Elsősöknek kell matematika órát helyettesítenetek, év elején. Keressetek nekik néhány feladatot!

A feladatokat mindenki nagy sikkerrel és jól meg tudta oldani.